A közlekedés környezetszennyező hatásai

A közlekedés – a nehéz-, az energia-, a feldolgozó- stb. ipar mellett – élen jár környezetünk szennyezésében, nem beszélve arról, hogy az ipar jelentős része közlekedési célú termékek előállításával foglalkozik. A helyváltozta

A közlekedés környezetszennyező hatásai

A modern gazdaságokban a közlekedés az egyik legjelentősebb környezetszennyező tényező.

A levegőszennyezés elsősorban a benzin- és gázolaj-üzemű motorok által kibocsátott gázok miatt következik be. Ennek a szennyezésnek fő okozója a közúti közlekedés, ennél kisebb a vasúti, a légi és a vízi közlekedés károsanyag-kibocsátása. A környezetterhelő hatás erőssége attól is függ, hogy a gázok milyen magasságban kerülnek a légtérbe. Ebből a szempontból is a közúti közlekedés a legkedvezőtlenebb hatású.

A közúti járművek levegőszennyezésének fő meghatározói a járműállomány száma, a járművek korszerűsége és műszaki állapota. A környezetszennyezés mérséklésére irányuló jogi és műszaki intézkedésekhez tartozik a jármű forgalomba helyezésének szabályozása (típusvizsgálat), a környezetvédelmi követelményeket is kielégítő új járműgenerációk bevezetése, a kötelező környezetvédelmi felülvizsgálat előírása és a szúrópróbas Környezetkímélő katalizátorKörnyezetkímélő katalizátorzerű ellenőrzések a forgalomban. A személyautóknál igazi gondot az elavult kétütemű autók (már nem gyártott Wartburg, Barkas, Trabant) jelentik. Ha az összes kétütemű négykerekűt sikerülne katalizátorral ellátni vagy kivonni a forgalomból, a felére csökkenhetne a környezetszennyezés.

  Kibocsátás (kilotonna/év)
  Közlekedés Összesen Közlekedés részesedése %
Szén-monoxid 450,39 721,62 62,4
Szén-dioxid 10831 62231 17,4
Illékony szerves anyag 71,2 145,4 49,0
Nitrogén-oxidok 112,54 200,66 56,1
Kén-dioxid 2,85 590,15 0,5
Szilárd szennyezők 19,91 127,68 15,6
A közúti közlekedés szennyezőanyag-kibocsátása Magyarországon
A közúti közlekedés szennyezőanyag-kibocsátása Magyarországon

A zaj- és rezgéskárosítás nemcsak a járművek számától és minőségétől függ, hanem az utak műszaki állapotától és burkolatától is. A kialakuló rezgések továbbadódnak, és így károsítják a környék épületeit, műtárgyait, egyéb létesítményeit. Az egyes járműfajták zajhatása igen eltérő. Ennek figyelembe vétele különösen fontos a városi közlekedésben alkalmazott járműtípusok kiválasztásánál. Külön szabályozásra van szükség a repülőterek környékén a légi járművek igen erős zajhatása miatti károk megelőzésére, illetve kompenzálására.

A közlekedési csomópontok, valamint a buszgarázsok és javító műhelyek környékén talaj- és vízszennyezés is jelentkezik. Ezeken a területeken fontos feladat a keletkező olajos, vegyszeres folyadékok elvezetése, tisztítása. Emellett meg kell említeni a téli hó- és jégmentesítésre alkalmazott só- és egyéb vegyszerszórás talaj- és vízszennyező hatását.

A közlekedés folyékony és szilárd hulladék-kibocsátása viszonylagosan elmarad az anyagi termékeket létrehozó tevékenységekétől. Ennek ellenére ma már a közlekedésben keletkező fáradtolaj, a kiselejtezett akkumulátorok és mindenek előtt az elhasználódott gumiabroncsok elhelyezése komoly környezeti veszélyt jelent. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítására, visszaforgatására sikeres erőfeszítések történnek, de még messze nem tekinthetők a probléma végleges rendezésének. Mind nagyobb gondot jelent a leselejtezett gépkocsik és alkatrészek illegális, a természeti környezetet károsító és elcsúfító elhelyezése is. Ennek megakadályozása és szankcionálása, begyűjtő rendszerek kiépítése igen fontos feladat.

A környezet kímélésének szempontjai a közlekedés fejlesztésében és szabályozásában a '90-es évek eleje óta érvényesülnek. Elkerülő utak épültek 16 nagyobb településen (köztük Győr, Miskolc, Szombathely, Nagykanizsa, Szolnok, Sopron, Zalaegerszeg). Több főútvonal és autópálya mentén épült utólag zajvédő létesítmény, és a Ferihegyi Repülőtér zajövezetében mintegy 300 épület akusztikai védelmét oldották meg. A költségvetés rendszeresen támogatja a közforgalmú autóbusz-közlekedés járműrekonstrukcióját, bevezették a nehéz tehergépkocsik forgalmának hétvégi és ünnepnapi korlátozását.

Törvényi szabályozás írja elő környezeti hatásvizsgálatok kötelező elvégzését területfejlesztési és -rendezési döntéseknél, elképzelések kialakításánál, és más, a környezetre hatást gyakorló intézkedéseknél.

Magyarország honosít Környezetkímélő városi autóbuszotta a közúti gépjárművek levegő- és zajszennyezésére vonatkozó hatályos EU-előírásokat és bevezetik a további (szigorúbb) normákat. 1999. óta például csak ólommentes benzin van forgalomban, és 1991 óta kötelező a zöldkártya, vagyis a gépjárművek kötelező környezetvédelmi felülvizsgálata. Különböző - esetenként azonban ellentmondásos - szabályozások születtek az elavult használt gépkocsik behozatalának visszaszorítása érdekében.

 

Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/a-kozlekedes/a-kozlekedes-kornyezetszennyezo-hatasai